Ennyi nem elég, hogy megtörjek, nem omlok össze mentálisan a hosszú sérüléstől

A 2005-ös Csala Patrik idei éve eddig nem úgy alakul, ahogy eltervezte. A 2023-as budapesti divízió 1/A-s juniorvilágbajnokságon remek teljesítményt nyújtó hálóőr hiba kapott NAHL-szerződést, nem tudott kiutazni a tengerentúlra, sőt  klubcsapatánál megsérült és így nem lehet ott a jövő heti bledi U20-as vébén sem. Interjúra kértük a mindig készséges székely fiatalt.

Februárban NAHL-tendert írtál alá az Amarillo Wranglersszel, ám mégsem mentél ki az amerikai együtteshez. Mi történt?

Az aláírásom után minden rendben volt. Az ügynökömmel mindketten tartottuk a kapcsolatot a csapattal. Aztán vízumproblémába ütköztem, nem akartam elmondani a gondomat a csapatnak, hogy ne hozzanak senkit a helyemre. Mikor augusztus elején sem volt kilátásban a vízum, elmondtuk a csapatnak. Kétszer nem kaptam időpontot vízuminterjúra, a sürgősségi kérelmemet elutasították. Végül november 8-a volt a legkorábbi időpont, amikor mehettem volna a nagykövetségre, utána is van kis átfutási idő, nekem pedig már augusztus 22-ére kint kellett volna lennem. Az Amarillo mindenben segített, megküldték időben a szükséges papírokat, voltunk is az amerikai nagykövetségen, mindhiába.

Más magyar játékosoknak is meggyűlik a bajuk az amerikai vízummal. Sokan ESTA-engedéllyel mennek ki és utána kintről intézik a vízuminterjút. Neked erre nem volt lehetőséged?

Kettős állampolgár vagyok, Romániában születtem. Csak a Magyarországon születettek kaphatnak ESTA-t, nekem gyergyószentmiklósiként nincs ilyen lehetőségem.

Így maradtál végül Németországban, de két szezont követően nem a Kölnnél folytatod, hanem az Iserlohn kapusa lettél. Miért esett pont rájuk a választásod?

Az Amarillo azt írta, hogy kitartanak mellettem és támogatnak. Decemberben vagy utána is szívesen várnának, nyilván a mostani sérülésem kicsit felborította a dolgokat. Ha nem sérültem le volna le, akkor kimentem volna.

Kölnben kezdtem el a nyári felkészülést, megengedték, hogy az amerikai kiköltözésem előtt velük maradjak. Július elején volt két hét szünetük, akkor egyedül készültem. Amikor augusztus elején világossá vált, hogy nem tudok kimenni, akkor elkezdtem opciókat keresni. Volt egy megkeresésem a kanadai BCHL-ből, ami az NAHL szintje vagy lehet kicsit erősebb is. Az utolsó pillanatban sajnos visszaléptek, maradtak a tavalyi két kapusukkal. Ha már nem tudok a tengerentúlra menni, akkor Németországban akartam maradni az állampolgárság miatt. Az Iserlohn biztosított arról, hogy segítenek a német állampolgárság megszerzésében, ami kinyitná a kaput a felnőtt csapatok felé is. Korábban 8 év kellett a német állampolgárság megszerzéséhez, most 3-4 év után egy bonyolult procedúrán keresztül meg lehet szerezni, de kell hozzá a megfelelő kontakt is. Nagyon jó U20-as edzőjük van, az ügynököm beszélt velük, jó megoldás volt a vészhelyzetben. A német hoki más, mint a svéd vagy finn, kemény légióskorlátozás van minden szinten. Nincs annyi tehetséges játékosuk, próbálják védeni a hazaiakat, így hiába tűnsz ki az utánpótláscsapatból, nem lehet könnyen lehetőséget kapni a felnőttek között.

Idén csak három mérkőzésen védted az Iserlohn kapuját a német juniorbajnokságban, említetted a sérülésed. Mi történt?

A harmadik meccsemen történt öt perc után. A kék vonalról jött egy lövés, szimpla térdelés volt, a szezon egyik legártatlanabb szituációja. Éreztem, hogy nem tudok felállni. Nyújtottam a kezemet, két csapattársam meg az orvos segített le a pályáról. Utólag kiderült: izomszakadásom van, a jobb lábam combfeszítő izma sérült. A decemberi juniorvilágbajnokságon mindenképp ott akartam volna lenni, ezért jégre mentem a múlt héten. A Kölnnel is az elmúlt hétvégén játszottunk, ott is bizonyítani szerettem volna, hogy képes vagyok ugyanolyan teljesítményre, mint korábban. Ám az orvosok azt mondták, kicsit korainak bizonyult ez a visszatérés, picit rásérülhettem.

Mikor térhetsz vissza?

Nagyon remélem, hogy minél korábban, szerintem januárban megint játszhatok majd. Nem akarom megjósolni, mert babonás vagyok. Már három hónapja nem védek, ez mentálisan nem könnyű.

Mivel töltöd így a napjaidat, hogy nem tudsz jégen edzeni és nem játszhatsz a hétvégi bajnokikon?

Folyamatosan szárazon edzek. Ha sérült vagy, akkor jut idő arra, hogy olyan jégen kívüli részeket fejlessz, amit később a pályán is hasznát vehetsz: ütőkezelés kapuskesztyűvel, felsőtestre, törzsre, hasra edzés. Amint megjön a vizsgálat eredménye, megpróbálom visszaerősíteni az izomcsoportot a lábamban. Ha januárban tudok újból játszani, és még meccsbe is jövök, akkor esetleg még át is mehetnék Amerikába, de már ott is van 2 kapus, közvetlenül a rájátszás előtt nemigen éri meg bevállalni. Az Iserlohn végig kitart mellettem a sérülésem alatt, velük szemben sem lenne fair.

Hogy vagy mentálisan?

Tavaly, tavalyelőtt szárnyaltam. Előző decemberben ott voltam a 2004-esekkel a vébén, az utolsó mérkőzésen shutouttal tudtunk bent maradni. Most pedig nem tudok kontrollálni egy amerikai kiutazást, ami gyerekkori álmom volt. Hosszú időre lesérülök, kihagyom az idei vébét, nem tudok bizonyítani. Aki ilyen esetben azt mondja, hogy ez tűrhető, meg hogy eddz keményebben, az vagy hazudik, vagy nem szereti a sportot. Amióta jégkorongozok, ez a három hónap a legnehezebb mentálisan, ezt ki merem jelenteni. Ha ebből a szituációból ki tudok jönni, akkor az annyira megerősíthet, hogy akár későbbi karrieremre is át tudok belőle menteni. Az Iserlohn egy alábecsült csapat, a köröttem lévők bíznak bennem, hogy akár az én vezetésemmel meglepetést tudjunk elérni. A PO-ra és az előtte lévő meccsekre fókuszálok, hogy a rájátszásba sokáig jussunk. Leginkább magamnak, de mindenkinek meg akarom mutatni, hogy ennyi nem elég, hogy megtörjek, nem omlok össze mentálisan a hosszú sérüléstől, ki tudok belőle jönni.

Az előző idényben remek alap- és középszakaszt produkáltál, 94% felett zártál, volt 5 shutoutod, az 1,27-es kapottgól-átlagod egészen lenyűgöző. A Köln megnyerte a felsőházat, majd a rájátszás első körében meglepetésre 3-2-es összesítéssel búcsúztatott titeket a Krefeld.

Nagyon jó téma, minden évben ugyanezzel a sérüléssel küszködök, csak nem tart máskor ilyen sokáig. Legutóbb január első hetében sérültem meg, utána mindig kicsit visszaesik a teljesítményem. Máskor 5 meccsre jut egy rossz, de tavaly a szezon végéig nem akart jobbra fordulni. A rájátszásra nagyon összeszedtem magam, jól is ment, de rossz volt a helyzetkihasználásunk. A Krefeld egész évben a mumusunk volt. A csapatunk fejben nem volt elég érett ahhoz, hogy egy ötmeccses playoff-szériát egy esélytelenebb együttes ellen megnyerjen. Karrierem során nem volt még öt ilyen hullámvasútos meccsem. Egyiken nagyon fent voltunk, a következőn nagyon lent. Meccsenként lőttünk vagy három kapuvasat és egyik sem ment be. A ki-ki mérkőzést otthon buktuk el büntetőlövésekkel, nagyon fájdalmas volt.