Önmagában az a hír, miszerint egy jégkorongliga függetlenedett a szövetségtől, beleillene a JKB nyári uborkaszezon jellegű hírei közé, az jégkorong szuperliga (KHL) és az orosz jégkorong szövetség különválása  azonban messze túlmutat egy adott országban a sportág gazdasági modellváltásán. A KHL kiválása ugyanis egy orosz kísérlet a lapok újraosztására a nemzetközi jégkorong politikai, gazdasági játszmájában. Cikkünkben ennek a kísérletnek a lehetséges hatásait járjuk körbe a játékospiaccal és az egyes versenyrendszerekkel kapcsolatban.

Se veled, se nélküled- függőségi viszonyok

A történet nem előzmények nélküli, a legerősebben az európai ligák és klubok jó ideje érezték az európai hoki sajátos függőségi viszonyát az amerikai-kanadai jégkorong ligától (NHL) és az orosz székhelyű KHL-től. Kihasználva elképesztő gazdasági erőfölényét az NHL évtizedekig kompenzáció nélkül vitte el a legjobb fiatal európai játékosokat, a KHL pedig az európai játékosok mellett a csapatokat is a saját ligájába csábította. Ez szakmai értelemben nagyon sokat segített a jégkorong és egyes nemzetek fejlődésében, a sportág népszerűségében, de az ebből fakadó játékospiaci bérspirál és a legjobb játékosok elvesztésének kompenzálására a Nemzetközi Jégkorong Szövetségnek (IIHF) sem volt megoldási javaslata az európai klubok számára.

Végül az IIHF fennhatósága alá tartozó legjobb európai ligák (finn, svéd, svájci, német, cseh és osztrák) létrehoztak egy saját szervezetet a Hockey Europe-ot, amely megállapodott a ligák és a klubok nevében az NHL-lel a játékosok nevelési költségtérítéséről és egy együttműködési modellről. A KHL kapcsán pedig annak expanziójával szemben állapodtak meg önmaguk védelméről és az erős szuverén nemzeti ligák fenntartásáról, létrehozták az Európai Jégkorongklubok Szövetségét (EHC Alliance) és ők alapították meg a Jégkorong Bajnokok Ligáját (CHL) is. Napjainkra pedig a Hockey Europe és az EHC Alliance mind erősebben vesz részt és alkot véleményt az IIHF tevékenységében is.

Az IIHF szempontjából sem egyszerű a függőségi helyzet, történelmi okokból az NHL- fölötti nem bír befolyással a szervezet, akik ezért figyelmen kívül hagyják az IIHF versenynaptárát és a nemzetközi szüneteket. A poltikai gazdasági hatalom nélkül az IIHF csak kérhet az NHL-től és és kétoldalú megállapodásokkal tudhat elérni valamit az amerikai óriásnál. Ezzel szemben a KHL az orosz szövetség égisze alá tartozott, így az IIHF fölöttes jogkört gyakorolt velük kapcsolatban, még ha a gazdasági erő az orosz ligánál is volt. Ennek keretében a KHL betartotta az IIHF szabályait, a KHL lebonyolítása illeszkedett az IIHF versenynaptárához, a szezon végetért a világbajnokságig és a játékosok részt vettek azon. A KHL megállította a bajnokságot, amikor az NHL nem és a KHL játékosok részt vettek a téli olimpián, sőt kulcskérdésként a KHL átigazolásai az IIHF szabályrendszerén keresztül zajlottak. Bár a KHL-nek ez sok szempontból nem volt kedvező, mégis kialakult egy kutya-macska barátság a két szervezet között.

A fennálló relatíve stabil status quo-t két esemény borította fel. Az IIHF „KHL-barát” elnökének René Faselnek 27 éves mandátumának lejárta 2021 őszén, valamint az orosz-ukrán háború hatására Oroszország kizárása az IIHF versenyrendszeréből 2022 tavaszán. Az IIHF a mindenkori orosz nemzeti válogatottakat arra a narratívára alapozva zárta ki egyébként, hogy olyan kockázatokat jelent a részvételük a rendezvények és a sportolók biztonságára nézve, amit nem tud az IIHF kivédeni vagy kezelni. Miután ez egy biztonságtechnikai, nem pedig politikai megközelítés, így az IIHF tagországok sem egységesek a KHL játékosok és az orosz légiósok megítélésében. A tagországok egy része önként vállalta, hogy a saját játékosaikat sem hívja be válogatottjába, ha azok a KHL-ben játszanak, míg más országok nem gördítenek akadályt a klubjaik elé, hogy azok orosz és belarusz játékosokat igazoljanak és a bajnokságaikban játsszanak. Sőt: az NHL  továbbra is tárt karokkal várja az orosz játékosokat.

A kizárás hatására továbbra is vonatkoztak az átigazolási és egyéb IIHF előírások a KHL-re, de a legfőbb előnyben, a válogatottak nemzetközi versenyrendszerében nem vehettek részt. A KHL régi vágya volt, hogy szabadon tudjanak üzletelni a  NHL csapatokkal, ennek hiánya komoly anyagi kiesést jelentett számukra. Ez a válogatottak kizárást követően újra napirendre került, mint fájó pont. Az oroszok egészen mostanáig keresték ennek a furcsa jogi helyzetnek a feloldását és addig is a játékosaikat igyekeztek távoltartani az NHL-től. Az IIHF-ből való kilépést felvető Larionov nyilatkozatról itt, a legnagyobb botrányt kavart Fedotov-ügyről itt lehet bővebben olvasni.

A lavina neve: Fedotov-ügy

Az ügy lényege, rövien úgy foglalható össze, hogy Fedotovot a klubja nem engedte el az NHL-be az érvényes szerződés dacára, ezért a CSZKA Moszkvát kizárták egy évre az átigazolásokból, és Fedotovot 4 hónapra eltiltották a játéktól. Miután a válogatottak kizárásával a lehető legsúlyosabb szankciót már úgyis kiszabták, veszíteni való hiányában várható volt, hogy a felek nem fogják komolyan venni a döntést. Ezért a CSZKA Moszkva kapuját Fedotov védte a mögöttünk hagyott szezon ában és rájátszásában is, megszegve az IIHF eltiltását.

Váratlan fordulat a Moszkva playoff kiesését követően állt be. Fedotov ugyanis a klub korábbi tiltásának ellenére, idén márciusban vette a sátorfáját és átrepült a tengerentúlra, hogy kétéves szerződést írjon alá a Philadelphiával. Általános értetlenkedés fogadta az ügyet, hiszen korábban a hadseregbe is besorozták a játékost, csak, hogy ne igazolhasson el, így aztán logikus magyarázatként a háttérben Fedotov magánakcióját lehetett sejteni. Az NHL debütálása nem sikerült a legjobban, három mérkőzésen hozott 81%-os védési hatékonyságával kivette részét a klub látványos bukásában, amellyel az alapszakasz hajrájában tékozolta el a korábban biztosnak vélt playoff szereplést.

A hosszas huzavona után ezzel akár azt is gondolhattuk volna, hogy végetért az ügy, azonban az IIHF másképpen vélekedett. Májusban újabb döntést hozott és Fedotov korábbi 4 hónapos eltiltásának be nem tartása miatt, a játékost két évre az IIHF versenyrendszerében a játéktól, a CSZKA Moszkvát 2026 augusztusáig az átigazolásoktól tiltotta el. Az IIHF védelmében el kell mondani, hogy az irányadó szabályaik betartása mellett más döntést nem hozhattak az ügyben, még akkor sem, ha Fedotov elutazott, aláírt és játszott Philadelphiában, ezzel pedig az alapul fekvő probléma gyakorlatilag megoldódott.

A váratlan átigazolást újabb fordulat követte. A korszakos zseninek kikiáltott, tavalyi draft 1/7-es helyen kiválasztott Matvej Micskov játékjogára szintén a Philadelphia sóvárgott. Micskov 2026-ig érvényes szerződését teljesen váratlanul felbontotta idén júliusban a Szentpétervár és jóváhagyta a játékos Philadelphiába igazolását. Hivatalos információk, nyilatkozatok nincsnek az ügyben arra vonatkozóan, hogy minek köszönhető a pálfordulas. A háttérben meghúzódó információ, hogy a legutóbbi szezonban is kölcsönben Szocsiban játszott, a SZKA edzőjével való viharos kapcsolata miatt. Más források szerint ugyanakkor 0,5 és 2 millió dollár közötti bánatpénzt fizetett a Philly a SZKA részére Micskov elengedéséért.

Az orosz állam közbeszól

Ilyen előzmények után várható volt, hogy fordulat állhat be az NHL-KHL-IIHF relációban, azonban a pontos forgatókönyv váratott magára. Hivatalosan július 9-én jelentette be a KHL, hogy függetlenedett az orosz szövetségtől.

Itt azonban fontos megállni és tisztázni a körülményeket. A nemzetközi trend minden sportágban abba az irányba mutat, hogy a gazdasági tevékenységet folytató és ekként működő klubok  megunva és felismerve, hogy a nonprofit szövetségek működése nem illeszkedik a profi gazdasági működési  kereteibe, elkezdenek önállósodni. Ennek tipikus módja, hogy a profi első osztályú klubok önálló gazdasági társaságot hoznak létre, amely éves licenszdíjért cserébe kvázi bérbe veszi a profi liga üzemeltetését a szövetségtől. Hasonló zajlott le szinte minden komolyabb jégkorong liga és több más sportág esetében is a közelmúltban. De az orosz esetben nem ez történt. Az orosz törvényhozás elvette azt a törvényben garantált jogát a szövetségnek, hogy megszervezze a profi első osztályú jégkorong ligát (gyakorlatilag a KHL-t) és azt kivette az orosz szövetség hatásköréből. Ez jogilag úgy tudott megvalósulni, hogy az orosz törvényhozás jogszabályt módosított és a liga működtetésének jogait átadta az immáron klubok tulajdonába került KHL-nek. Az egyedülálló jogalkotási megoldás háttere többrétű volt.

  1. 1. Ezzel döntéssel a KHL kikerült az orosz szövetség és ezáltal az IIHF fennhatósága alól.

  2. 2. Ennek egyik következménye, hogy az IIHF-től függetlenül tudnak átigazolásokat folytatni, adminisztratív és díjfizetési tehertől megkönnyítve magukat, szabályzati kötöttség nélkül tudnak egyedi szerződéses konstrukciókat kitalálni a klubok.

  3. 3. Konkrét következmény, hogy CSZKA Moszkva Fedotov-ügyben kapott eltiltása ebben a rendszerben nem érvényes, a jövőben szabadon tud játékosokat igazolni.

  4. 4. A jövőbeni békés visszatérés reményében az orosz szövetség megmarad feddhetetlennek az IIHF irányába, azzal, hogy az állami döntésnek ők maguk is áldozatai voltak a KHL kompenzáció nélküli elvételével. Így a jövőben már nem a KHL, hanem az eddigi orosz másodosztály, a bajnoka lesz például az orosz bajnok, amelyik sorozatot változatlanul az orosz szövetség szervezi. Bár aligha fog emiatt bármelyik KHL győztes játékos bánkódni.

  5. 5. Egyébként sem volt vesztenivalója az oroszoknak, hiszen már úgyis kizárták válogatottjaikat a világbajnokságokról, ennél súlyosabb szankció aligha érhette őket az IIHF részéről.

A változás folyományaként a KHL jogi státusza az NHL-ének felel meg a jövőben, így a két legnagyobb ligára immáron nincs ráhatása a nemzetközi szövetségnek. Megállapítható az is, hogy bár a KHL függetlenedésének oka nem, de a következmény illeszkedik abba a nemzetközi szövetségtől függetlenedési harcba, ami a kosárlabda Euroliga és a FIBA évtizedek óta, a formálódó labdarúgó Szuperliga és az UEFA pedig újabban folytat.

A hírt követően varázsütésre  végetért Artyom Duda évek óta húzódó átigazolási kálváriája, aki a Utah csapatába írta alá újoncszerződését. A 22 éves Szergej Murashov Pittsburgh-be írt alá 3 éves szerződést és hagyta ott Lokomotív Jaroszlav csapatát.  De a San José is aláíratta az idén 2. körben draftolt 18 éves Ivan Csernyisovot a Dinamo Moszkvától.

A téma hatásai azonban nem érnek ott véget, hogy az orosz fiatalok szabadon tudnak az NHL-be igazolni. A folytatásban 5 témakörre bontva latolgatjuk az ügy lehetséges következményeit.

1. NHL- KHL játékostranszfer

Nem kell konteóhívőnek lenni ahhoz, hogy látszódjék az KHL és NHL között köttetett egy háttéralku, ami megkönnyíti a játékosáramlást és az utánpótlás-fejlesztést. De nem csak az NHL gyarapodott a mögöttünk hagyott hetekben, 6 orosz ex-NHL játékos csatlakozott a CSZKA Moszkva csapatához, hazatért Zajcev Szentpétervárra, és a San Jose is elengedte Barabanovot Kazanba. Sőt Carolinából a kanadai világbajnok Maxime Comtois döntött úgy, hogy a Dinamo Moszkvában ad új lendületet megfeneklett NHL karrierjének. A legnagyobb név azonban egyértelműen Jevgenyij , aki 11 NHL szezon, egy Stanley-kupa és közel 600 pont után szintén Carolinából tér haza mindösszesen 32 évesen, hogy sikerre vezesse a Szentpétervár csapatát.

A tengerentúli sajtó a szétválás hírét követően azonnal elkezdte a Micskov analógiára az idei 1/5 draft Ivan Gyemidov montreali szerződésének lehetőségét boncolgatni. Miután a SZKA edzőtáborában készül augusztus eleje óta, ezért úgy néz ki, hogy marad Szentpéterváron, és felkészül az NHL-re. Alighanem ebben a fejlesztésben kulcsszerepet szánnak az egyik legjobb orosz centernek, Kuznyecovnak is.

Akinek a személyében újra van egy világsztár a ligában, emiatt alighanem egyedül a cseljabinszkiak szomorkodnak, hogy a.klub ikonja korábbi ígéretével ellentétben hűtlen lett a Traktor csapatához. Az átigazolás igazi pikantériája, hogy az NHL szerződéséből még egy év hátra volt, ennek ellenére közös megegyezéssel bontotta fel azt a klub és a játékos. Ez meglehetősen szokatlan, mert a játékos ezáltal elbukott 6 millió dollárnyi garantált fizetést. A klub részéről a magyarázat adja magát, hiszen ezzel 7,8 millió dollárt szabadított fel a Carolina a fizetési sapkájában, míg ha kivásárolták volna a szerződéséből, akkor pár millió dollár tovább terheli a sapkát. Ez a hirtelen felszabaduló bértömeg is közrejátszhatott Martin Necas kalandos szerződtetésében, mert Kuznyecov távozása nélkül nem lett volna mozgástér a cseh kiválóság bérére és így a megtartására sem. Hogy Kuznyecov miért ment bele ebbe a számára kedvezőtlen jogi konstrukcióba az hamar kiderült. Bónuszokkal együtt NHL szinten is kiemelkedő, 4 évre, évi 1 milliárd rubelért (kb. 11 millió dollárért) szerződött a Néva partjára, ami TOP 20-as fizetésnek minősülne az NHL-ben is – nem hogy a KHL-ben.

Ennek köszönhetően Kuznyecov fizetése konkrétan 100 millió rubellel magasabb lesz, mint a KHL fizetési sapkája. A szerződés érdekében több játékos bérét csökkentette az orosz klub, és fizetése nagy részét bónuszként kapja meg, hogy mindenféle kiskapukat kihasználva beférjen a klub a fizetési sapkába.  Az a másik jelentős kérdés, hogy erre honnan lehetett extra forrása a klubnak, a Carolina a szerződés értelmében ígyis-úgyis kifizetett volna neki 6 millió dollárt, és a Montrealnak is érdeke volt, hogy a klub legnagyobb ígérete, Gyemidov a lehető legjobb mentor mellett fejlődjön az NHL debütálása előtt. Az SZKA és a KHL mellett is akadt tehát bőven érdekelt az ügyben, aki hajlandó lehetett erre a projektre áldozni. Kuznyecov mellett az említett Maxime Comtois is Carolinából került az orosz fővárosba és úgy hírlik, hogy a szintén Carolinában szabadon igazolhatóvá váló DeAngelo is a KHL-ben folytatja majd. Egyelőre pusztán spekuláció, hogy a Stanley-kupa aspiráns Carolina gyakorlatilag kölcsön adja a szezon egészére a KHL-be a legjobb kiegészítő játékosait- ezzel kvázi KHL csapatokon keresztül állja a klub a játékosok NHL szintű fizetését-  akik így a fizetési sapkát sem terhelik meg. Majd a KHL szezon végeztével az esetlegesen csúcsformában lévő “ex-játékosait” visszaviszik az NHL rájátszásra egy pár hetes szerződéssel  a fizetési sapka érdemi megterhelése nélkül. Konspiráció vagy a Carolina júniusban kinevezett általános igazgatójának Eric Tulsky-nak a zseniális húzása? Legkésőbb jövő tavasszal kiderül.

2. Anyagi kompenzáció

A korábbi Larionov interjúban megjelentek szerint kb. 23 milliós dolláros bevételt bukott a KHL amiatt, hogy nem tud az NHL-lel közvetlenül üzletelni. Összehasonlításként egy tanulmány szerint a svéd csapatok a 2021-22-es szezonban kb. 70 millió svéd korona (7-7,5 millió dollár) kompenzációt kaptak az NHL-től a szezonban pályára lépő 108 svéd játékos után. A legnagyobb kompenzációt kapó Leksand esetében ez több, mint 16 millió svéd korona volt, ami több, mint a klub költségvetésének 10%-a. Sőt, az SHL-en kívüli kisebb klubok is kaptak támogatást arányos mértékben, ha játszott náluk az NHL-ben is pályára lépő játékos az átigazolás előtti négy évben. A tanulmány megszületése óta ráadásul további 30%-os emelést csikartak ki a svéd klubok az NHL-nél a 2022 és 2030 közötti 8 éves időszakra. Nem elhanyagolható tétel tehát az NHL-től származó bevétel, ami Larionov szerint nagyon hiányzik, főleg a kisebb orosz klubok költségvetéséből.

A Fedotov- és a Micskov-ügy is rávilágított arra, hogy valószínűleg van az a pénz, ami hatására nem gördít akadályt a KHL az NHL-be való igazolás kapcsán. A KHL közlemény megemlíti, hogy a KHL továbbra is tiszteletben tartja más ligák szerződéseit, az NHL-el való együttműködés aláírt szerződés hiányában is működött. Bill Daly, az NHL alelnöke egy orosz hírportál kérdésére azt válaszolta, hogy tiszteletben tartják a meglévő megállapodásokat, és jelenleg nem tervezik új megállapodás megkötését.

Bár a hivatalos nyilatkozatok szerint a két liga nem fog leszerződni, de az bizonyos, hogy a két liga klubjai között elindult egy korábbinál intenzívebb kapcsolatfelvétel és együttműködés. Az pedig lehetetlennek tűnik, hogy a két immáron független gazdasági társaság, a NHL és a KHL korlátozni akarja és fogja a saját tulajdonosait jelentő klubok egymással folytatott üzleti tevékenységét.

3. szünetek, világbajnokság, Olimpia

A probéma itt is mély gyökerekre nyúlik vissza. A sportág vonzereje a téli hónapokban a legerősebb, ekkor kisebb a konkurens sportágak száma is, de sajnos ezt az időszakot a novemberi, decemberi, februári válogatott szünetek hetekkel rövidítik meg. Amíg pár tucatnyi válogatott játékos felkészülési tornákon játszik néhány mérkőzést addig a profi klubok százai azért tartják fenn a létesítményeket, fizetik a játékosok tömkelegét, hogy azok edzenek vagy pihenjenek. Ráadásul más sportágakkal ellentétben a nemzetközi szünetekben játszott válogatott mérkőzéseknek az olimpiai selejtező kivételével nincs tétje jégkorongban. Minél nagyobb az üzleti modell, minél profibb egy liga annál jobban fáj ennek a költsége és  elmaradt bevétele és annál nagyobb az ellentét a klub és a válogatott érdek között. Az NHL még az olimpiára sem áll meg, de a brit liga sem szokott az IIHF eseményekre. A KHL-nek is fájt ez, különösen mióta a válogatottjai nem is játszottak nemzetközi eseményeken.   A változásnak ez is az egyik sarokpontja. A KHL kijelentette a szétválást követően, hogy a bajnokság május végéig fog tartani, tehát az A csoportos világbajnokság idejére nem fog befejeződni a sorozat. Jelenlegi állapot szerint az IIHF szünetekre sem áll meg a KHL, kivéve egy orosz rendezésű nemzetközi torna időszakát. A váltás kapcsán kiadott közlemény szerint el fogják engedni a játékosokat az Olimpiára és a világbajnokságra, ha azon az oroszok is részt fognak venni. A célzás egyértelmű, ha az IIHF-nek nem kellenek az oroszok, a KHL sem fog alkalmazkodni az IIHF-hez és annak versenynaptárához, hanem saját gazdasági érdekeit fogja rendezőelvnek tekinteni.

Bár orosz nyelvű cikkekben felvetették a KHL játékosok kizárását az A-csoportos vb-ről, mint az IIHF lehetséges válaszreakcióját, álláspontom szerint ez életszerűtlen lépés lenne. Jogilag ugyanis egyenlő az NHL és a KHL státusza az IIHF szemszögéből, ilyen alapon az NHL játékosokat is ki lehetne zárni a vb-ről. Ezért ha csak a KHL játékosokat büntetnék, az olyan szintű kettős mérce lenne, ami távol áll az IIHF szellemiségétől, valamint tovább nehezítené a jövőbeni békés visszatérést. De ha mégis eljátszunk a gondolattal, akkor egy „Lex KHL” sem a KHL-t büntetné. A jelenlegi formában az orosz és fehérorosz játékosok egyébként sem vesznek részt a sorozatban, a szankció leginkább a legutóbbi vb-n 18 KHL játékossal felálló kazah csapatot sújtaná. A kazahok KHL játékosokkal egy versenyképes csapat a világbajnokságon, nélkülük pedig aligha lenne az. Utóbbi az IIHF-nek sem érdeke.

A KHL-ben pályára lépő légiósok be nem válogatása két nagy jégkorongos ország számára jelentenek érdemi veszteséget, bár ez az adott országok szövetségének szuverén döntése. Csehország 4-5 KHL játékossal, a szlovákok 9 KHL játékossal rendelkeztek az elmúlt években; elnézve a keretek erősségét, ez különösen a szlovákok tekintetében érződik a versenyképességen, mást ne mondjunk: a csehek KHL játékosok nélkül is vb-t tudtak nyerni.

Más a helyzet a kisebb merítéssel rendelkező válogatottakkal, amelyek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy nem hívják be KHL játékosaikat. Japánt Yu Satót, Jan Drozgót vitte el a világbajnokságra, sőt a francia szövetség is beválogatta a KHL-es Da Costát, némiképpen csorbítva ezzel a francia szövetség korábbi, az IIHF regnáló elnökének, Luc Tardifnak presztízsét. Aki egyébként szűkszavú közleményben reagált a fejleményekre, mégpedig azzal, hogy az IIHF-nek az orosz szövetség és nem a KHL a tagja.

Hivatalosan augusztus 1-től független a KHL az orosz szövetségtől, ezt az időpontot pedig gondosan kivárta az átigazolásoktól eltiltott CSZKA Moszkva a korábban említett 6 ex NHL-es orosz leigazolásával. Tehát a látszatra és a jövőbeni békés visszatérésre tekintettel volt az orosz klub is azzal, hogy nem sértett újabb szabályt. Ebből is az olvasható ki, hogy KHL és IIHF egymás kölcsönös tiszteletének három lépés távolságból való fenntartása mellett valószínűleg minden marad a régiben a világbajnokságok kapcsán, és minden szövetség maga dönti el, hogy számol-e a KHL játékosaival. Az viszont tény, hogy mindenbizonnyal sokkal kevesebb játékos lesz elérhető immáron a KHL-ből a világbajnokságok ideje alatt.  Az sem lenne meglepő, ha a jövőben a világbajnokságon szereplő játékosok kapcsán garanciákat, speciális biztosítást kérnének a KHL klubok.

4. Európai játékosok a KHL-ben

A téma legnehezebben megjósolható hatása, hogy a KHL el fogja-e szívni az európai klubok játékosait,  és ha igen, melyik korosztályt, kikre tud hatással lenni. A nemzetközi átigazolások az IIHF tagság idején világos rendszerben zajlottak, így a fennálló szerződésük alatt nem lehetett egy játékost elcsábítani a klubjától annak jóváhagyása nélkül. A KHL elnöke elmondta, hogy továbbra is tisztában fogják tartani a fennálló szerződéseket. Más kérdés, hogy a gyakorlatban ez mit fog jelenteni.

A szakmai színvonala továbbra is kiemelkedő az orosz ligának, amennyiben pedig a KHL szorosabbra vonja együttműködését az utánpótlással és az NHL-el, az új szakmai perspektíva lehet minden fiatal tehetségnek. Egy fiataloknak szóló KHL fejlesztési modellben az orosz csapatok alighanem tárt karokkal fogadnának minden külföldi tehetséget, akik után immáron saját maguk tudnak kompenzációt igényelni az NHL-től minden átadott játékos után. Azt pedig, hogy ez a teória egyáltalán nem légből kapott, jól szemlélteti, hogy a KHL hivatalos közleménye is kitért rá, hogy a jövőben a KHL nemcsak a professzionális, hanem az ifjúsági jégkorong területén is kiemelkedő szereppel fog fellépni, valamint a jövőben minden a KHL kapcsán eljáró játékosügynöknek önálló akkreditációs eljárásban kell résztvennie.

Ez a változás aligha fogja tömegével a KHL-be csábítani a svéd, finn vagy a svájci, valamint a hozzájuk kötődő norvég, dán, német, osztrák játékosokat.  Viszont a közelmúltban sok cseh és szlovák tehetség játszott a tengerentúli ligákban, de mégis kevesen tudták befutni a korábban jósolt fényes nemzetközi karrierívet. Ez a típusú lemorzsolódás az egyik legkomolyabb kihívása jelenleg mindkét ország jégkorongjának. A témát a 2023-as tamperei Hockey Business Fórumon egymással egyetértve taglalták a cseh és szlovák klubok képviselői egy utánpótlásról szóló kerekasztal-beszélgetésen.

A játékosok eddig is szabadon dönthettek, hogy a magasabb fizetést választják a KHL-ben, számolva azzal, hogy emiatt bizonyos országok nem választják be őket a nemzeti válogatottakba. Azonban a KHL kapujának NHL-felé történő kitárásával az NHL karrierben bízó fiatalokból álló célcsoport előtt új alternatív karrierútként jelenhet meg a KHL az eddigi legjelentősebb skandináv és észak-amerikai mellett. A legfontosabb kérdést a játékosoknak kell majd feltenniük a KHL értékajánlata és az egyéni motivációt jelentő pénz, karrier, nemzeti válogatottak összefüggésében. A nyelvi nehézség hiánya, a azonban a szlovák és cseh játékosok számára akár jelentős befolyásoló tényező is lehet a KHL javára. Hogy ez esetben is elhatárolódnának-e a KHL játékosok beválogatásától az egyes szövetségek az a jövő kérdése lesz.

5 ÚJ KHL csapatok?

Az Európai Uniós tagállamok KHL csapatai mind hazatértek legkésőbb a háború kezdetével, így utólag kijelenthető, hogy a KHL piacbővítése nem járt sikerrel a különböző csapatok ligához történő csatolásával. A független KHL megkönnyíti majd az esetleges új klubok csatlakozását is, hiszen nem kell mostantól szövetségi jóváhagyást kérni. Más kérdés, hogy hol lennének ilyen csapatok? A Hockey Europe-ot alkotó 6 nagy liga (svéd, finn, német, svájci, cseh, osztrák) elkötelezett az önálló erős bajnokság és a CHL rendszere mellett. A többi ország pedig vagy nem képvisel a KHL-hez elég gazdasági erőt és mélységi jégkorongot, vagy politikailag elhatárolódott az Oroszországgal való együttműködéstől. Azt pedig a közelmúlt példái bemutatták, hogy az olyan projektcsapatok, amiknek nem elég mély a szurkolói beágyazottsága vagy az ország utánpótlásának minősége, a 3 éves kezdeti KHL támogatás kifutása után nem tudnak versenyképesek maradni a ligában, sőt, sok esetben meg is szűnnek a távozást követően. Ha tehát a KHL újra ilyen irányba gondolkodik, akkor más irányba kell elindulnia, mint korábban tette, mert az szemmel láthatóan nem működött.

Az orosz kísérlet sikerét még korai lenne értékelni, az ügy következményei kapcsán az egyik legfőbb kérdése az lesz, hogy az NHL-lel mennyire fogja elmélyíteni az együttműködést hivatalos vagy nem hivatalos formában. A másik kérdés, hogy erre a változásra hogyan és milyen fokú egyetértésben fognak reagáln az IIHF és a nemzeti szövetségek, a ligák és azok klubjai.

Miután szinte biztosnak látszott, hogy nem lesznek NHL játékosok az olimpiai selejtezőn, ez érzékenyen érintette a szlovákokat is, akik így lépéskényszerbe kerültek. Ezért az első reakció a független KHL-re augusztus 2-án máris megtörtént azzal, hogy a szlovák szövetség engedélyezte a KHL játékosok szereplését a válogatottban. A szétválás előtt szabad döntése volt a szövetségeknek, hogy beválogatják-e őket hiszen az IIHF és a KHL versenynaptára összhangban volt és a szünetekre el kellett engedni a játékosokat. Mostantól a kérdés viszont már az lesz, hogy ehhez milyen feltételekkel járulnak hozzá az orosz csapatok, ha egyáltalán hozzájárulnak. Legkésőbb a pozsonyi olimpiai selejtezőn megtudjuk, hogy hogyan viszonyul a jövőben a KHL az IIHF rendezvényeihez? Egyforma módon engedékenyek-e a szlovák vagy a kazah nemzeti csapattal? Elengedik-e központilag mindkét nemzet játékosait vagy a klubok saját döntése lesz ennek mérlegelése? Bár azt gondolnánk, hogy a KHL függetlensége minket magyarokat aligha érinti, a olimpiai selejtezős reményeit is alapvetően fogják meghatározni fenti kérdések. Nem jelentéktelen tehát az orosz kísérlet hatása a magyar jégkorong szempontjából már rövid távon sem, hosszú távú hatásai pedig megjósolhatatlanok.

Update: Úgy néz ki mégiscsak lesznek NHL játékosok az olimpiai selejtezőn. Hogy lesznek-e KHL játékosok az még a jövő zenéje.

Szerző: dr. Fodor Ádám LL.M., a szerző jogász, sportriporter, médiaszakjogász, 2017 és 2023 között a Magyar Jégkorong Szövetség  kommunikációs vezetője, 2019 és 2021 között az MJSZ Szakmai Bizottságának titkára, 2020 és 2022 a Magyar Jégkorong stratégiájának projektmenedzsere, 2024 augusztusa óta a JKB külsős munkatársa.