Magyar idő szerint 17:30-tól immár Brassóból, 2-0-s Corona-előnyről folytatódhat az Erste Liga idei döntője.
Bármily hihetetlen, a magyar bázisú pontvadászat történetében eddig még egyszer sem fordult elő, hogy egy pályahátránnyal induló csapat két mérkőzés után 2-0-s fórról be tudja húzni a bajnoki aranyat – Dave MacQueen legénysége most éppen ennek az átoknak a megtörésére készül. Ki ne emlékezne rá, hogy legutóbb, a 2022/2023-as kiírás fináléjában pont a Ferencváros nyert egymás után két mérkőzést Gyergyószentmiklóson, elorozva ezzel Szilassy Zoltánék pályaelőnyét, ám Fodor Szabolcs fiai egy sokáig emlékezetes, hétmérkőzéses szériában végül mégis alulmaradtak 4-3-ra a székelyföldiekkel szemben. Érdekesség, ha a korábbi szezonokban a pályafórral rendelkező alakulatok 2-0-ra vezettek a döntőben, akkor ezen csapatok viszont sosem hibáztak, a végén kivétel nélkül mindig ők emelhették magasba a serleget.
Az ez évi finálé nyitómérkőzésének első játékrészében komoly erődemonstrációt tartott az aktuális magyar bajnok, a Fradi Kestilä, LaPorte és Brady találatával már 3-0-ra vezetett a 11. percben. Ám a döntő második húsz percére a Brassó rendezte sorait: VanWormer már a 21. minutumban szépített, hat perccel később pedig Blackwater révén a Corona egy gólra csökkentette hátrányát. Még ugyanebben a harmadban Zagidullin egalizált, így döntetlennel futhattak neki a felek az utolsó felvonásnak. A mérleg nyelvét végül Marva véleményes kisbüntetése jelentette, a vendégek előnysora az 53. percben Cornet góljával kihasználta emberelőnyét; a hátralévő időben Fodor Szabolcs bár mindent bevetett a hosszabbítás érdekében, Arany is lekorcsolyázott a cserepadra, a találkozó 5-3-as végeredményét Valchar állította be üres kapura.
A finálé második felvonása kisebb meglepetésre tükörsimán alakult – Szabóék már az első harmadban felborították a pályát, ebben a játékrészben a Corona védelme mindösszesen két kapura lövést engedélyezett az FTC-nek. A vendégnyomás végül a 14. minutumban érett góllá, ekkor Turcotte kiállítása után Kóger remek centerezését Sills értékesítette mesterien. A második harmadban aztán Blackwater vétette észre magát egy duplával, a lényegi kérdéseket pedig Kóger zárta le az 51. percben egyenlő létszám mellett.
Ha vetünk egy pillantást a mögöttünk hagyott mérkőzések összeállításaira, akkor néhány dolog szembeötlik. Fodor Szabolcs rendre igyekszik forgatni csapatát, az első meccsen például Turbucz hiányában Bangának 13 percnyi játékidő jutott, a második összecsapásra viszont már visszatért a ferencvárosiak 88-asa, ennek ellenére a 13. csatárként benevezett Banga ekkor is majd’ négy percet tölthetett a jégen. Április 6-án hiába örülhettek a ferencvárosi szurkolók Turbucz visszatérésének, a szakvezetésnek ezen a napon szembe kellett néznie a csapat oszlopos tagjainak kiesésével – a Ferencváros idei sikereinek egyik alapkövét a Roth-Hrabal bekkduó kiváló produktuma jelentette, így kifejezetten nagy érvágásnak mondható, hogy előbbi be sem öltözhetett a találkozóra, míg 38 esztendős veterán honfitársa ugyan a második egységben kezdte a találkozót, viszont kézsérülés miatt előbb a mentősök mellett tűnt fel, később pedig a lelátókon bekötött karral láthatta őt a publikum. Ennek köszönhetően a magyar bajnok öt védővel abszolválta a döntő második meccsét, ahol a 19 esztendős Haranghy Bencének így három és fél perc jégidő jutott. A túloldalon lényegesen egyszerűbb a képlet, MacQueen mester nem eszközölt változtatást bevált módszerein: Schaber hiányában mindkét találkozón a jól megszokott három csapategységét forgatta; Rokaly Boldizsárnak mindösszesen három, Rares Vasilének csupán egy csere jutott.
A döntő harmadik felvonása is élőben követhető majd az m4sport.hu-n magyar idő szerint 17:30-tól, akik pedig lemaradnának, azoknak felvételről is visszanézhető lesz majd a mérkőzés az M4 Sporton, 0:00-tól.
fotó: Csudai Sándor/FTC-Telekom
