A BJAHC–DEAC vezetőedzői reflexiói.
Kangyal Balázs, vezetőedző, BJAHC: “Nem is tudom, mikor láttam ilyet utoljára. Tudtam, hogy ez lesz nagyjából, de azért nem gondoltam volna, hogy ennyire mélyen leszünk. Nem voltak szép reményeim a meccs előtt sem, láttam a társaságot hétfőn is, meg ugye a kupadöntő után is, mi vagyunk a Debrecen szerencsemalaca. Vagy az erdélyi túráról a buszról lemászva kell játszani, vagy egy ilyen kupadöntő után kifilézve. Mindig így oda kerülünk eléjük, ők meg mosolyogva élnek vele – de ez csak a vicc része. Gratulálok nekik. Most tulajdonképpen semmi nem volt bennünk. Az utolsó 5-10 perc talán az, amikor elkezdtünk valamit produkálni, addig csak ástuk magunkat. Hogy kifele vagy lefele, azt eldönti majd a következő pár nap. De ez a szép ebben a sportban, hogy ezek a kihívások sokkal jobbak, mint amikor minden nagyon könnyen jön.”
Vaszjunyin Artyom, vezetőedző, DEAC: “Először is, nagyon rossz volt az első harmad, örülhetünk, hogy nem négy góllal vezetett az ellenfél. Az volt a szerencsénk, hogy hétvégén meccseket játszottak, talán tompábbak voltak, kicsit fáradtabbak, azt túléltük, hála a kapusunknak elsősorban. A másodikban kicsit elkezdtük megbecsülni a korongot, megnyerni az egy az egy elleni párharcokat, sikerült betalálnunk, lőttünk pár szép gólt. A harmadikban próbáltuk igazából tartani az eredményt, nem hagyni sok területet az ellenfélnek. Sajnos, túl defenzívre sikeredett, de nagy baj nincsen, a győzelem megvan. Az a fontos, úgyhogy megyünk tovább.”
[jbl mol-2023-169]
