Története legnagyobb sikerét érte el a Hydro Fehérvár AV19 csapata, már ami az osztrák bajnokságban való szereplést illeti: a Pustertal 4-0-s búcsúztatásával elődöntőbe jutott.
Már 3-0-ra is vezetett az első harmad után a dél-tiroli csapat a keddi, negyedik mérkőzésen, de a második szakaszt 4-0-ra nyerte a fehérvári együttes, hogy aztán még egy gólt lőjön ? Bartalis István révén (a rivális már csak szépíteni tudott). A Fehérvár 31 éves, rutinos játékosát kérdeztük a sporttörténelmi továbbjutásról.
Hogy ünnepeltetek?
Egy jó hosszú buszúttal, reggel 8-ra értünk haza. A szurkolók vártak minket a jégpályán, ez nagyon jól esett mindenkinek, utána mentünk haza aludni.
Ilyenkor megy az alvás?
A meccsek után két-három óráig nem szokott, az adrenalin miatt fel van az ember pörögve, de utána már nincs gond.
Voltak mérföldkövek a szezonban, de ez a legnagyobb eddig. Papíron lenne idő jobban ünnepelni?
Sok idő nem lenne, de nem is gondoljuk úgy, hogy ez a legmegfelelőbb időpont, egy hosszú lépcsősor újabb lépcsőfokán vagyunk csak túl. Majd a bajnokság végén összeadjuk azokat a dolgokat, amiket elértünk idén, akkor lehet majd kiengedni a gőzt. Most inkább igyekszünk újra feltöltődni, kicsit pihenni, jönnek az edzések és a következő ellenfél kielemzése.
Úgy tűnik, nagyon egyben vagytok.
Az sok mindent elárul, hogy 0-3-ról nyertük meg a tegnapi meccset, innen tudtunk felállni. Korábban is voltak olyan szituációk, amikor összeült a brigád, ha szükség volt rá, tényleg egységet képez a társaság. Mindenki jól kijön a másikkal, egy irányba húzunk.
Személy szerint mire gondoltál 0-3-nál?
Minden nagyon gyorsan történt. Jól kezdtünk, az első hét percben nyomtunk, aztán jött sorban: egy, kettő, három? A szünetben újragondoltuk az egészet, megbeszéltük, mit kell csinálni, és azt is, hogy semmi nem hullik az ölünkbe. Mentünk, akartunk, és jöttek is a szerencsés szituációk, amik kellettek. Az edzőnk gyakran említi, minél keményebben dolgozol, annál több szerencséd lesz. Ez tegnap is így volt.
Ocskay Gáborral beszélgettem állami kitüntetése és a továbbjutásotok alkalmából, azt mondta, sok edzővel dolgozott Fehérváron, de a Kevin Constantine és Kiss Dávid vezette stáb tényleg a topon van. Megerősíted, gondolom.
Teljes mértékben. Azt a munkát és odaadást, időt és energiát, amit a stábbal beletesznek, csak becsülni lehet. Csak egy példa: elindultunk a busszal, mi játékosok hátraültünk kicsit beszélgetni, a stáb pedig ? szinte még el sem indultunk ? már nyitotta fel a laptopot és elkezdte elemezni a meccset. A szezon során nem találkoztunk olyan dologgal, amire nem készítettek volna fel bennünket. Mindent megtettek azért, hogy ne érjen minket váratlan dolog. Kevés ilyen megszállott szakember van, aki ennyire részletesen és odaadóan végzi a munkáját.
Fehérvárra érkezésed előtt azt nyilatkoztad a svéd másodosztályú Vita Hästenben töltött szezonról, hogy életed legjobb idénye volt. Előfordulhat, hogy frissíted majd ezt a kijelentést?
Reméljük, hogy minél messzebbre jutunk el, de nem szeretnék előre semmit sem megfogalmazni. Azt biztos, hogy nem szeretnénk megelégedni a mostani eredménnyel. Jó szezonom van a makacs problémám ellenére, de szeretném még magam is továbbírni ezt a történetet.
Mit gondolsz az idei mezőnyről egyébként?
Nem szeretem összehasonlítani a ligákat, de erős a bajnokság, mindegyik csapatnak van esélye a másik ellen, ha nem figyelsz oda, mindenkitől ki lehet kapni. Ezért is emlékszem leginkább szívesen vissza a győzelmi sorozatainkra, volt egy ötös, egy hetes, ezek az igazán szép dolgok.
Jó eséllyel a Villach lesz a következő ellenfél, mire számítasz?
Nagyon jó csapat, visszakapták az egyik legjobb játékosukat is a sérülése után. De az edzői stáb mindent el fog követni, hogy megtudjunk róluk mindent, meglepetés nem éri majd a csapatot, ebben biztos vagyok. Jó párharcra számíthatok.
Mit gondolsz, a válogatottra kihathat az idei jó szereplés?
Mindenképpen jó, hogy egy erős magyar mag került most ebbe a szituációba, többen is együtt játszunk itt Fehérváron. Ez pozitívan hathat ránk a válogatott feladatokat tekintve is.
