A Titánok vezetőedzője pozitívan értékelte az idényt.
A Titánok igen nagy fejlődésen mentek keresztül a szezonban, nagy utat jártak be a játékosok az alapszakasz végére. Egyénileg és csapatszinten is szintet léptek a fehérváriak, és ha csak az utolsó tíz alapszakasz-mérkőzést vennénk figyelembe, a tabella harmadik helyén zártak volna. A felfelé ívelő forma nyomán joggal lehetett óvatos a DEAC a playoff-kvalifikációban, és bár a fehérvári fiatalok meg-megráncigálták a kupagyőztes bajszát, a végén 3-0-val mentek tovább a negyeddöntőbe a debreceniek. A Titánok vezetőedzője, Anatoli Bogdanov első szezonjában tehát sikeresen építette be módszereit a fiatalok mindennapjaiba. Őt kérdeztük az idény tanulságairól, legnagyobb élményeiről és véleményt is kértünk tőle a magyar bajnokságban játszó fiatalokról.
?Ez volt az első évem külföldön, így most szereztem először tapasztalatokat Finnországon kívül? ? kezdte összegzését a szakember, aki édesapja finnországi edzősködése révén került ki fiatalon Tamperébe, és aki a játékoskarrierje befejezése után finn utánpótlás-csapatoknál dolgozott, legutóbb a TPS Turku U18-as csapatánál. ? Korábban is jobbára fiatal, juniorcsapatok mellett dolgoztam, az utolsó öt szezonban pedig volt szerencsém NHL-draftolt játékosokkal foglalkozni Finnországban, akik készen álltak arra, hogy újabb lépést tegyenek előre a profi karrierjükben. Élveztem a munkát, de azt is éreztem, hogy ki kell próbálnom magam a profi hokiban, mármint felnőtt csapatnál, így kerültem a Titánokhoz. Tetszett az elején ez a lehetőség, hiszen egyrészt fiatal, motivált játékosokkal dolgozhattam, ráadásul egy európai profi bajnokságban. Új projektet indítottunk, és arra kértek, kicsit változtassunk a Titánok már működő rendszerén. Kezdettől fogva több edzésidővel dolgoztunk, mint korábban, több időt töltöttünk az alapkészségek fejlesztésével is, és több figyelmet kaptak egyénileg is a játékosok. A sportolói szokásaikra is jobban figyeltünk, hogy minden olyan impulzust és új eszközt megkapjanak, amivel profi jégkorongozóvá válhatnak.
Ahogy én most látom, sikerült felszámolnunk néhány rossz szokást, berögződést, és ez a szezon remek kezdet volt a rendszerünk fejlesztésében. A játékosok lépésről lépésre elkezdtek vevők lenni az új edzői stílusra és úgy érzem, végül egy magasabb szintre léptek. Mint edző, jó visszajelzést kaptam saját maga irányában a kompetenciámat illetően, bizonyítottam magamnak, és azt is, hogy jó döntés volt Magyarországra jönni. A szezon során rengeteget tanultam a játékosaimtól ? talán többet is, mint amennyit én taníthattam nekik ?, a liga pedig megfelelő kihívások elé állított engem és a csapatot is. Úgy érzem, ezekkel a kihívásokkal tényleg csapatként néztünk szembe, és le is győztünk jó néhány akadályt. Különleges történetet írtunk közösen, és felkeltettük a figyelmet és az érdeklődést magunk iránt. Ezekben a napokban a klub vezetőivel egyeztetek a 2022/23-as szezonról, remélem, meg tudunk állapodni, és folytathatjuk együtt ezt az utazást.?
Akadtak meghatározó mérkőzései a Titánoknak a szezonban, Anatoli Bogdanovtól arról érdeklődtünk, melyek voltak a legemlékezetesebbek számára. ?A koronavírus miatt az előző szezont 2020. november 28-án fejeztem be, akkor álltam utoljára a padon a TPS-nél, Finnországban. Szóval számomra nagy pillanat volt, amikor 2021. szeptember 17-én Csíkszeredában, egy telt házas meccsen indíthattam az idényt a Titánokkal. Természetesen az első győzelmünk, az UTE ellen október 14-én meghatározó élmény számomra és a csapat számára is. Ezen kívül a top három élmény közé sorolom a Csíkszereda legyőzését hazai környezetben, a bajnokság végén. Mindent egybevéve nagyon érzelemdús volt ez a szezon, sok tekintetben. Voltak csalódást keltő, frusztráló pillanatok, amikor sokat megkérdőjelezték az egész Titánok létjogosultságát, gondolok itt a DAB elleni 1-0-s vagy 9-1-es vereségre. De a csapatunk nem adta fel az álmait, és nagy elszántságról tett tanúbizonyságot hétről hétre. Nagyon boldog vagyok, hogy ez a rengeteg munkaóra, amit a jégen töltöttünk, kifizetődött és Fortuna asszony is ránk mosolygott a szezon végeztével.?
A Titánoké volt az Erste Liga mezőnyének legfiatalabb kerete, de nemcsak ebben a csapatban kaptak vezérszerepet a fiatalok. Kíváncsiak voltunk, mit gondol a magyar utánpótlásról a szakember. ?Vannak tehetséges fiatal játékosok a ligában, nemcsak a Titánokban. A probléma, hasonlóan más csapatsportágakhoz, az eredménykényszer. A legtöbb csapat tapasztalt hazai és légiós játékosokra támaszkodik, ami megnehezíti, hogy a fiatalok megfelelő jégidőhöz jussanak, amivel egy magasabb szintre léphetnének. Ez az állapot jelentős hatással lehet a játékosok jövőbeni fejlődésére. Ha az első három-négy évedet a felnőttek között a negyedik sorban töltött, akkor nem egyszerű azt követően előlépni, felelősséget vállalni és pontokat szerezni, még akkor sem, ha juniorként erre képes voltál. Emellett nagyon sűrű a versenynaptár, a csapatok arra koncentrálnak, hogy a soron következő meccsen megfelelő legyen az eredmény. Nincs elég idő a dolgos hétköznapokra, amikor a csapat és az egyén is fejlődhet. Játékossá válni hosszú folyamat, az eredményhez pedig idő kell. Ez rengeteg türelmet igényelne a kluboktól, sajnos a profi sportban ez nem mindig opció.
Látok nagy tehetségeket, de hosszú évek kemény munkája kell az eredményhez, ahol a klub, a szövetség és a válogatottak edzőinek közös erőfeszítésére van szükség. A finn fiataloknak könnyebb a dolga, mert a finn hoki nagyon sok mindent elért az utóbbi években, szerte a világon játszanak a meghatározó játékosok. Megpróbáltam arra ösztönözni a játékosokat, hogy álmodjanak nagyokat, és tegyenek meg sok mindent azokért az álmokért. Semmi sem lehetetlen: kemény munka, elhivatottság szükséges, valamint a megfelelő emberek körülötted, a megfelelő időben, és persze a rendszer, ami mindenben támogatja a fejlődésed. Összességében fontos kérdések várnak megoldásra, de szeretném hinni, hogy a magyar jégkorong még feljebb kapaszkodhat és az Erste Liga is még nagyobb érdeklődést vívhat ki magának.?