Február végéig maradhat a jégpálya a Tüskecsarnokban

A Tüskecsarnok nem jégcsarnok, hanem egy 4000 férőhelyes multifunkcionális létesítmény lesz, 6 milliárd forintból. Az áprilisban megnyitott jégpályát az építkezés idejére elbontják, sorsa kérdéses. Újra van gödörkérdés a fővárosban. A kormánybiztost kérdeztük.

? A jelenlegi jégkorongpálya legalább meddig állhat a csarnokban? ? kérdeztük Vígh Lászlót, a Nemzeti Sportközpontokat (NSK) irányító kormánybiztost.

? Ezekben a hetekben ? az előzetes ütemtervnek megfelelően ? a Tüskecsarnok befejezésének tervezése zajlik, az építkezés várhatóan jövő év elején indul. A Nemzeti Sportközpontok szerette volna, ha a munkák tényleges elkezdéséig is ki tudják használni a sportolók a félkész létesítményt, így került egy bérleti konstrukció révén a csarnokba a mostani jégpálya. A szerződés 2013. február 28-ig szól, addig biztosan a helyén maradhat a pálya. Fontos azonban tudni, hogy a 2014 első felére tervezett átadás után a Tüskecsarnok nem jégcsarnokként üzemel majd tovább, hanem egy multifunkcionális létesítményként, amelyik reményeink szerint az egyetemi és főiskola sportélet új fellegvára lesz, és természetesen a sportos közegben kikapcsolódni vágyó budapestiek is élvezhetik majd a szolgáltatásait.

? A multifunkciós felhasználás szükségessé teszi, hogy a jégpályát elbontsák?

? Az építkezés folytatása nem teszi lehetővé, hogy 2013 tavasztól a jelenlegi helyén tovább működjön a jégpálya. Ez ugyanis balesetveszélyes lenne és a munkát is zavarná.

? Hol kerül felállításra a jelenlegi jégpálya?

? A jelenleg a Tüskecsarnokba telepített mobil jégpálya nem az NSK, hanem a bérlő tulajdona, így ő tud majd dönteni arról, hogy a bérleti szerződés lejárta után, hol működteti tovább a pályát. Az NSK a vonatkozó jogi környezetnek megfelelő eljárásrend mellett sportszakmai, illetve piaci igény esetén kész a további együttműködésre.

? Van arra vonatkozó terv, hogy esetleg alkalmanként letakarják, és úgy használják száraz sportágakra?

? A jeges sportok, így például a jégkorongszövetség vezetői is kérték néhány hónappal ezelőtt, hogy 2014 után minél több időt lehessen jég az új Tüskecsarnokban. Még vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy érdemes-e állandó jégfelületet kialakítani, és ezt szükség esetén speciális szigetelő burkolattal letakarni, hogy a többi sporteseményt a “jég hátán” lehessen megrendezni.

? A meglévő félkész termekben milyen funkciókat kívánnak megvalósítani?

? A Tüskecsarnokban központi arénája gyakorlatilag az összes teremben űzhető sportág versenyeinek a megrendezésére alkalmas lesz, a lelátókon ? eseménytől függően ? akár 4000 néző is elfér majd. A hat kisebb munkacsarnokot pedig edzésre, felkészülésre használhatják a különböző sportágak profi és amatőr képviselői.

? Az eredetileg uszodának szánt, jelenleg gödörként álló területen végeznek majd beruházást?

? Még nincs végleges döntés a gödör hasznosításáról.

? Mikor kezdődik a ma már kormányrendeletben is rögzített több milliárd forintos beruházás kivitelezése?

? A kormány márciusi döntésével egy 16 éves problémát oldott meg: a Tüskecsarnok beruházása ugyanis 1993-ban indult, eredetileg az 1996-ra tervezett budapesti Expóra épült, de azóta sem készült el. Az építkezés 2013 elején indulhat, az 5,9 milliárd forintos beruházással megvalósuló új sportkomplexum átadása 2014 első felében várható.

? Szeptembertől lehet utánpótlás- és női mérkőzéseket rendezni a Tüskecsarnokban? (Tudni kell, hogy jelenleg is kerítések és felvonulási terület található a csarnok környezetében, tehát fontos kérdés, hogy a nézők és a szülők bemehetnek-e a lelátóra ? F. K.)

? Jelenleg még folyik az egyeztetés a hatóságokkal, hiszen a korábban megkapott működési engedély csak korlátozott számú ember egyidejű tartózkodását engedélyezte az ideiglenes létesítmény területén.

A Tüskecsarnok-projektről további információkat itt találnak.

A kialakult helyzetben a jégpálya tulajdonosának képviseletében Preisinger Gábort, a Kanadai-Magyar Hokiklub SE (KMH Budapest) ellenőrző-bizottsági elnökét kérdeztük a terveikről. “A pontos időpont még nem született meg, az biztos, hogy amint útjában áll a kivitelezésnek, el kell bontanunk a jégpályát. Azt gondolom, ez a szezon végigmegy így, a Tüskecsarnokban marad a jégpálya, és feltett szándékunk, hogy ezt követően is a 11. kerületben marad. Szeretnénk, ha a felújítást követően is lenne jégpálya a Tüskecsarnok területén, ezért ez az első számú tervünk.

A B terv szerint valahol máshol üzemeltetjük fedett jégpályaként a kerületben. Mivel bontással együtt 10 nap alatt lehet áttelepíteni a pályatestet és a teljes technikai rendszert, ezért egy költözés sem okoz semmilyen gondot. Nagy igény mutatkozik a kerületben a jégpálya iránt. Még el sem kezdődött a tanév, máris több mint 30 osztály jelentkezett be a hét 5 napjára jégkorongoktatásra.

Erős önkormányzati támogatást kaptunk, a jégkorongsportot kiemelten kezeli a kerület vezetése, az iskolák a jégkorongoktatást a tanrendbe illesztik. Ezért azt gondolom, megkerülhetetlen kérdés, hogy mi lesz a jégpálya sorsa a Tüskecsarnok felújítása után. Folyamatosan felvetjük a megfelelő helyeken, hogy mikor lehet meghosszabbítani a szezon vége felé lejáró szerződést.”