Jágr a történelem harmadik legjobbja

Az első két helyen továbbra is Gretzky és Lemieux áll. Játék a számokkal.

Az első két hely jogosságát aligha vitatja bárki. A harmadik azonban bizonyosan nagy vitákat szül Alaszkától Floridáig. Van aki szerint Howe, Messier, Orr vagy Richard állhatna még fel a képzeletbeli dobogóra, ám néhány statisztikus kimutatta, hogy márpedig ott Jágrnak van a helye.

Jagr nemcsak kivételes tudásáról és intelligenciájáról ismert, de félelmetes fizikumáról is, hiszen 43 évesen is aktív. 21. szezonját tapossa az NHL-ben és 15 évadban nem hiányzott öt meccsnél többet. Többek között ennek a kivételes erőnlétnek köszönheti, hogy a jégkorong fizikailag legkeményebb korszakában is a legjobb tudott lenni, és most gondolunk itt a ’90-es és főként az ezredforduló utáni évekre. Természetesen nem akarjuk a korábban említett játékosokat degradálni, de a fejlődés és a változás nemcsak a szabályokat, hanem a játékosokat is elérte és most itt gondolunk a fizikálisabb hokira, a testméretekre, a dinamikára és a gyorsaságra, valamint a kapusok hihetetlen fejlődésére. Ehhez jönnek még olyan elemzések és technikai segítségek, amelyek elképzelhetetlenek voltak 20-30 évvel ezelőtt.

S ne feledkezzünk meg azokról a szabályokról sem, amiket az utóbbi években a támadóhoki és a gólátlag javítása érdekében hoztak. Mindezzel együtt csak arra akartunk rávilágítani, hogy manapság sokkal nehezebb összegrundolni 100 pontot, mint például 20 évvel ezelőtt vagy legalább pont/meccs átlagot letenni az asztalra. Csak összehasonlításképpen, az 1992/93-as szezonban többen érték el a száz pontot, mint az elmúlt nyolc évben összesen. Sőt idén megeshet az, ami utoljára tíz évvel ezelőtt történt meg, hogy 100 pont alatti teljesítménnyel be lehet söpörni a pontkirályi címet. (A sztrájkkal sújtott fél szezont ne vegyük ide.)

Mindenki tudja, hogy nagyon nehéz összehasonlítani az évtizedeket a jégkorongban a fent említett dolgok miatt. Ez nem baseball, ahol gyakorlatilag semmi sem változott az évtizedek alatt, de azért érdemes megnézni, mire jutottak a statisztikusok. A több pont értelemszerűen egyenesen arányos a gólok számával az egész liga szintjén. Hogyan is fest ez esetünkben? Jágr 21 szezonja alatt a 2,92-es gólátlagot hoztak a csapatok. Ha viszont levesszük Jágr első három szezonját, amikor még nem volt ennyire domináns és még voltak gólzáporos meccsek, akkor ez az átlag már csak 2,86. Vegyük a harmadik legeredményesebb játékost Mark Messiert. A Kapitány 24 évig volt jégen, ezalatt a csapatok 3,36-os átlagot hoztak össze, köszönhetően annak, hogy a legendás ’80-as években és a’90-es évek elején sokszor vízilabda-eredmények születtek. Sőt ha levesszük Messier utolsó három szezonját, ahol már a csapdázás volt a legeredményesebb taktika és a gólszegénységért a felelős, ez a az átlag egy tizedet ugrik felfelé, 3,47-re.

Ha Jágr ugyanabban az időben játszik, mint Messier és ugyanolyan ütemben termelt volna, mint később, akkor most 284 ponttal többje lenne és 99-et verne az egykori 11-esre. És mindehhez tegyük hozzá, hogy Jágrt három sztrájk hátráltatta, két részleges és egy teljes, illetve egy hároméves kitérő a KHL-be. Ha vesszük a 20 teljes szezonját és 1755 pontját, akkor 87,75 pontos szezononként átlagot kapunk. Ez a négy elvesztegetett teljes szezonra számolva 351 pont, ami azt jelenti, hogy már most bőven 2000 pont felett tarthatna. A pont/meccs átlagok alapján így is őt tették az összeállítás készítői a 3. helyre az 5 jelölt közül.